Keringeto Szivattyu Hokapcsolo

A Keringető Szivattyú Hőkapcsoló Részletes Világa: Útmutató a Hatékony és Okos Fűtéshez

A modern otthonok és ipari létesítmények fűtési rendszereinek elengedhetetlen eleme a keringető szivattyú, amely a fűtővizet a rendszerben áramoltatja, biztosítva ezzel az egyenletes hőelosztást és a komfortérzetet. Ennek a kulcsfontosságú komponensnek a hatékony működéséhez szorosan kapcsolódik a hőkapcsoló, egy olyan intelligens eszköz, amely képes érzékelni a hőmérséklet változásait és ennek megfelelően vezérelni a szivattyú működését. Ebben a részletes útmutatóban mélyrehatóan feltárjuk a keringető szivattyú hőkapcsolójának működését, típusait, beállítási lehetőségeit, a lehetséges hibákat és azok elhárítását, valamint azt, hogyan optimalizálhatjuk a fűtési rendszerünket ennek az alkatrésznek a segítségével a maximális hatékonyság és energiatakarékosság érdekében.

Miért Nélkülözhetetlen a Hőkapcsoló a Keringető Szivattyúhoz?

A hőkapcsoló nem csupán egy kiegészítő alkatrész a keringető szivattyú mellett, hanem annak intelligens irányítója. Nélküle a szivattyú folyamatosan működne, függetlenül attól, hogy a fűtésre éppen szükség van-e vagy sem. Ez jelentős energiaveszteséghez, a szivattyú élettartamának csökkenéséhez és a fűtési rendszer hatékonyságának romlásához vezetne. A hőkapcsoló lehetővé teszi, hogy a szivattyú csak akkor lépjen működésbe, amikor a hőmérséklet egy előre beállított érték alá csökken, vagy amikor a fűtési rendszerben hő keletkezik (például a kazán bekapcsol). Ezáltal optimalizálja az energiafelhasználást, meghosszabbítja a szivattyú élettartamát és hozzájárul a komfortos hőérzet fenntartásához.

A Hőkapcsoló Alapvető Működési Elve

A hőkapcsoló működése egy egyszerű, de hatékony elven alapul: egy hőérzékelő elem (például bimetál, folyadéktágulásos szenzor vagy elektronikus érzékelő) folyamatosan figyeli a hőmérsékletet a rendszer egy adott pontján. Amikor a hőmérséklet eléri vagy meghalad egy előre beállított küszöbértéket, a kapcsoló mechanikusan vagy elektronikusan megszakítja vagy létrehozza az elektromos áramkörét a keringető szivattyú felé. Így a szivattyú csak akkor működik, amikor arra valóban szükség van a hő elosztásához.

A Hőkapcsoló Legfontosabb Feladatai a Fűtési Rendszerben

  • Energiahatékonyság növelése: A szivattyú csak akkor működik, ha szükséges, csökkentve az energiafogyasztást.
  • A szivattyú élettartamának meghosszabbítása: A ritkább működés csökkenti a mechanikai kopást.
  • Komfortérzet javítása: Biztosítja az egyenletes hőelosztást a rendszerben.
  • Túlmelegedés elleni védelem: Bizonyos típusok a kazán vagy a rendszer túlmelegedése esetén lekapcsolhatják a szivattyút.
  • Automatizálás: Lehetővé teszi a fűtési rendszer automatikus működését.

A Keringető Szivattyú Hőkapcsoló Típusainak Átfogó Bemutatása

A piacon számos különböző típusú keringető szivattyú hőkapcsoló érhető el, amelyek működési elvükben, beállítási lehetőségeikben és alkalmazási területükben eltérhetnek. A megfelelő típus kiválasztása kulcsfontosságú a fűtési rendszer hatékony és biztonságos működéséhez.

Bimetál Hőkapcsolók: Egyszerűség és Megbízhatóság

A bimetál hőkapcsolók az egyik legelterjedtebb és legegyszerűbb típus. Működésük azon alapul, hogy két különböző hőtágulási együtthatóval rendelkező fémlemezt (bimetált) rögzítenek egymáshoz. A hőmérséklet változásakor a két fém eltérő mértékben tágul, ami a bimetál lemez elhajlásához vezet. Ez az elhajlás mechanikusan működtet egy elektromos érintkezőt, amely be- vagy kikapcsolja a keringető szivattyút. A bimetál hőkapcsolók általában egyszerűen beállíthatóak egy forgatható gomb segítségével, és megbízható működést biztosítanak.

A Bimetál Hőkapcsolók Előnyei és Hátrányai

  • Előnyök: Egyszerű felépítés, alacsony költség, megbízható működés, nincs szükség külső áramforrásra a működéshez.
  • Hátrányok: Pontosságuk kevésbé magas, mint az elektronikus típusoké, a kapcsolási hiszterézis (a be- és kikapcsolási hőmérséklet közötti különbség) nagyobb lehet.

Folyadéktágulásos Hőkapcsolók: Nagyobb Pontosság és Érzékenység

A folyadéktágulásos hőkapcsolók egy zárt rendszerben lévő speciális folyadék hőtágulásának elvén működnek. A hőmérséklet emelkedésével a folyadék térfogata nő, ami egy membránt vagy dugattyút mozgat meg. Ez a mozgás kapcsolja be vagy ki az elektromos érintkezőt. A folyadéktágulásos hőkapcsolók általában pontosabbak és érzékenyebbek a bimetál típusoknál, és kisebb kapcsolási hiszterézissel rendelkeznek.

A Folyadéktágulásos Hőkapcsolók Előnyei és Hátrányai

  • Előnyök: Nagyobb pontosság és érzékenység, kisebb kapcsolási hiszterézis.
  • Hátrányok: Komplexebb felépítés, általában drágábbak a bimetál típusoknál.

Elektronikus Hőkapcsolók: Precíz Vezérlés és Sokoldalúság

Az elektronikus hőkapcsolók modern technológiát alkalmaznak a hőmérséklet mérésére és a szivattyú vezérlésére. Egy elektronikus hőmérséklet-érzékelő (például termisztor vagy ellenállás-hőmérő) pontosan méri a hőmérsékletet, és az elektronikus áramkör egy beállított küszöbérték alapján vezérli a relét vagy más kapcsolóelemet, amely a keringető szivattyút működteti. Az elektronikus hőkapcsolók rendkívül pontosak, kis kapcsolási hiszterézissel rendelkeznek, és gyakran további funkciókkal is rendelkeznek, mint például digitális kijelző, programozhatóság vagy távoli vezérlés lehetősége.

Az Elektronikus Hőkapcsolók Előnyei és Hátrányai

  • Előnyök: Nagyon magas pontosság és érzékenység, kis kapcsolási hiszterézis, programozhatóság, digitális kijelző, távoli vezérlés lehetősége (bizonyos modellek esetén).
  • Hátrányok: Komplex felépítés, általában drágábbak a mechanikus típusoknál, külső áramforrásra van szükség a működéshez.

Speciális Hőkapcsoló Típusok

A fent említett alapvető típusokon kívül léteznek speciális alkalmazásokra tervezett hőkapcsolók is.

Differenciál Hőkapcsolók (Kollektor Hőkapcsolók)

A differenciál hőkapcsolók két hőmérséklet-érzékelővel rendelkeznek, és a két ponton mért hőmérsékletkülönbség alapján vezérlik a keringető szivattyút. Gyakran használják napkollektoros rendszerekben, ahol a szivattyút akkor kell bekapcsolni, ha a kollektorban mért hőmérséklet egy bizonyos értékkel magasabb, mint a tárolóban mért hőmérséklet.

Merülő Hüvelyes Hőkapcsolók

A merülő hüvelyes hőkapcsolók egy védőhüvellyel vannak ellátva, amelyet a fűtési rendszer csővezetékébe vagy tartályába kell behelyezni. A hőmérsékletet a hüvelyen keresztül érzékelik. Ez a kialakítás lehetővé teszi a hőkapcsoló egyszerű cseréjét a rendszer leürítése nélkül.

Külső Rögzítésű Hőkapcsolók

A külső rögzítésű hőkapcsolók a csővezeték külső felületére vannak rögzítve, és a hőmérsékletet a cső falán keresztül érzékelik. Telepítésük egyszerűbb lehet, de a hőérzékelés pontossága kissé alacsonyabb lehet a közvetlen érintkezés hiánya miatt.

A Keringető Szivattyú Hőkapcsolójának Szakszerű Beállítása

A keringető szivattyú hőkapcsolójának helyes beállítása elengedhetetlen a fűtési rendszer optimális működéséhez és az energiatakarékossághoz. A beállítási folyamat a hőkapcsoló típusától függően változhat, ezért mindig olvassa el a gyártó által mellékelt használati útmutatót.

A Beállítás Alapelvei

Általánosságban elmondható, hogy a hőkapcsolót úgy kell beállítani, hogy a keringető szivattyú akkor kapcsoljon be, amikor a hőtermelő (például kazán) eléri az üzemi hőmérsékletet, és akkor kapcsoljon ki, amikor a hőtermelés megszűnik vagy jelentősen csökken. A cél az, hogy a szivattyú csak akkor működjön, amikor a hő elosztására valóban szükség van.

Bimetál és Folyadéktágulásos Hőkapcsolók Beállítása

Keringeto Szivattyu Hokapcsolo

Ezeknél a típusoknál a beállítás általában egy forgatható gomb vagy egy skála segítségével történik, amelyen a kívánt bekapcsolási hőmérséklet van feltüntetve. A beállításhoz kövesse az alábbi lépéseket:

Keringeto Szivattyu Hokapcsolo
  1. Keresse meg a beállító elemet: Ez általában egy forgatható gomb vagy egy csavar a hőkapcsoló házán.
  2. Olvassa el a skálát: A skálán általában a hőmérsékleti értékek vannak feltüntetve.
  3. Keringeto Szivattyu Hokapcsolo
  4. Állítsa be a kívánt bekapcsolási hőmérsékletet: Forgassa a gombot vagy a csavart a kívánt értékre. Az ideális bekapcsolási hőmérséklet általában a kazán üzemi hőmérsékletének alsó határa körül van (például 50-60 °C).
  5. Vegye figyelembe a kikapcsolási hőmérsékletet (hiszterézis): A mechanikus hőkapcsolók rendelkeznek egy hiszterézissel, ami a be- és kikapcsolási hőmérséklet közötti különbséget jelenti. Ez a különbség általában néhány fok Celsius. A gyártó megadja ezt az értéket a termékleírásban.
  6. Tesztelje a beállítást: Indítsa el a fűtési rendszert, és figyelje meg, hogy a szivattyú a beállított hőmérsékleten kapcsol-e be és ki. Szükség esetén finomhangolja a beállítást.

Elektronikus Hőkapcsolók Beállítása

Az elektronikus hőkapcsolók beállítása általában digitális menürendszeren keresztül történik. A beállítási lehetőségek sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint a mechanikus típusoknál.

  1. Kapcsolja be a hőkapcsolót: Győződjön meg róla, hogy a hőkapcsoló megfelelően van csatlakoztatva az áramforráshoz.
  2. Keringeto Szivattyu Hokapcsolo
  3. Lépjen be a beállítási menübe: A menübe való belépés módja a gyártmánytól és a modelltől függ. Olvassa el a használati útmutatót.
  4. Állítsa be a bekapcsolási hőmérsékletet: A menüben általában külön opció található a bekapcsolási hőmérséklet beállítására.
  5. Állítsa be a kikapcsolási hőmérsékletet (hiszterézist): Az elektronikus hőkapcsolók gyakran lehetővé teszik a hiszterézis pontos beállítását is. Egy kisebb hiszterézis gyakoribb be- és kikapcsolást eredményezhet, míg egy nagyobb hiszterézis ritkább kapcsolást.
  6. Állítson be további funkciókat (ha vannak): Egyes elektronikus hőkapcsolók lehetővé teszik időzített működés, fagyvédelem vagy más speciális funkciók beállítását.
  7. Mentse el a beállításokat: A beállítások elmentésének módja is a gyártmánytól függ.
  8. Tesztelje a beállítást: Hasonlóan a mechanikus típusokhoz, tesztelje a beállított értékeket a fűtési rendszer működtetése közben.

Fontos Szempontok a Beállításnál

  • A kazán típusa és üzemi hőmérséklete: A hőkapcsolót a kazán optimális működési tartományához kell igazítani.
  • Keringeto Szivattyu Hokapcsolo
  • A fűtési rendszer mérete és kialakítása: Nagyobb rendszereknél érdemes lehet magasabb bekapcsolási hőmérsékletet beállítani a gyorsabb hőelosztás érdekében.
  • Keringeto Szivattyu Hokapcsolo
  • A felhasználói igények:

Egypolusu Kismegszakito Bekotese

Egypólusú kismegszakító bekötése: Átfogó útmutató a biztonságos és szakszerű telepítéshez

Az egypólusú kismegszakítók az elektromos hálózatok elengedhetetlen védelmi eszközei. Feladatuk a túláram és a rövidzárlat okozta károk megelőzése az áramkör megszakításával. Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk az egypólusú kismegszakítók biztonságos és szakszerű bekötésének folyamatát. Kiemelten fontos a biztonsági előírások betartása a balesetek elkerülése érdekében. Ne feledje, hogy elektromos munkát csak akkor végezzen, ha rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és ismeretekkel. Ha bizonytalan, forduljon villanyszerelő szakemberhez!

Egypolusu Kismegszakito Bekotese

Mi az az egypólusú kismegszakító és mikor alkalmazzuk?

Az egypólusú kismegszakító egy olyan automatikus kapcsoló, amely egyetlen áramkört (általában a fázisvezetőt) szakítja meg túláram vagy rövidzárlat esetén. Nevéből adódóan csak egy pólussal rendelkezik, így csak az egyik vezetéket (a fázist) képes megszakítani. A nulla vezető és a védőföldelés változatlan marad. Az egypólusú kismegszakítókat leggyakrabban az alábbi esetekben alkalmazzuk:

  • Világítási áramkörök: A lakások és épületek világítási rendszereinek védelmére kiválóan alkalmasak.
  • Egyfázisú fogyasztók: Olyan egyfázisú elektromos berendezések védelmére, amelyek névleges árama nem haladja meg a kismegszakító névleges áramát. Ilyenek lehetnek például egyes háztartási kisgépek, szerszámgépek.
  • Vezérlő áramkörök: Bizonyos vezérlő áramkörökben is alkalmazhatók a túláram elleni védelem biztosítására.
  • Gyengeáramú rendszerek: Egyes gyengeáramú rendszerekben, például riasztórendszerek vagy beléptető rendszerek tápellátásának védelmére is használhatók.

Fontos megjegyezni, hogy a háromfázisú rendszerekben és olyan egyfázisú fogyasztók esetében, ahol a nulla vezető megszakítása is biztonsági szempontból indokolt (pl. egyes fűtőberendezések), többpólusú kismegszakítókat kell alkalmazni.

Az egypólusú kismegszakítók főbb jellemzői

Az egypólusú kismegszakítók számos fontos jellemzővel rendelkeznek, amelyek befolyásolják a megfelelő típus kiválasztását az adott alkalmazáshoz:

Névleges áram (In)

A névleges áram azt a maximális áramot jelenti, amelyet a kismegszakító tartósan képes elviselni a környezeti hőmérséklet figyelembevételével anélkül, hogy működésbe lépne. Ezt az értéket amperben (A) adják meg. A kiválasztás során figyelembe kell venni az áramkör várható maximális terhelését és a vezetékek terhelhetőségét.

Kioldási karakterisztika

A kioldási karakterisztika azt írja le, hogy a kismegszakító milyen áramérték és időtartam függvényében old ki. Három fő típust különböztetünk meg:

  • B karakterisztika: Kis túláramok (a névleges áram 3-5-szöröse) esetén viszonylag gyorsan kiold. Elsősorban lakossági és kereskedelmi alkalmazásokban, kevésbé induktív terhelések (pl. világítás, fűtés) védelmére használják.
  • C karakterisztika: Nagyobb túláramok (a névleges áram 5-10-szeröse) esetén is viszonylag gyorsan kiold. Alkalmasabb induktív terhelések (pl. motorok, transzformátorok) védelmére, ahol a bekapcsoláskor nagyobb áramlökések léphetnek fel. Gyakran használják ipari és kereskedelmi alkalmazásokban.
  • D karakterisztika: Nagyon nagy túláramok (a névleges áram 10-20-szoröse) esetén old ki. Erősen induktív terhelések (pl. nagy motorok, hegesztőgépek) védelmére alkalmazzák, ahol a bekapcsolási áramlökés jelentős lehet.

Rövidzárlati megszakítóképesség (Icn)

Egypolusu Kismegszakito Bekotese

A rövidzárlati megszakítóképesség azt a maximális rövidzárlati áramot jelenti, amelyet a kismegszakító biztonságosan képes megszakítani anélkül, hogy károsodna vagy veszélyt jelentene. Ezt az értéket kA-ben (kiloamper) adják meg. A kiválasztás során figyelembe kell venni a hálózat várható maximális rövidzárlati áramát a beépítési ponton.

Pólusszám

Az egypólusú kismegszakító egyetlen áramkört szakít meg. Léteznek kétpólusú, hárompólusú és négypólusú kismegszakítók is, amelyek több áramkört vagy a teljes háromfázisú rendszert képesek védeni.

Egypolusu Kismegszakito Bekotese

Névleges feszültség (Un)

A névleges feszültség az a feszültség, amelyre a kismegszakítót tervezték. Az egypólusú kismegszakítók általában 230V AC névleges feszültségre készülnek.

Védettségi fokozat (IP kód)

A védettségi fokozat (IP kód) azt jelzi, hogy a kismegszakító mennyire védett a szilárd testek (pl. por) behatolása és a víz behatolása ellen. A lakossági alkalmazásokban általában IP20 vagy magasabb védettségi fokozatú kismegszakítók használatosak.

A bekötéshez szükséges eszközök és anyagok

Az egypólusú kismegszakító biztonságos és szakszerű bekötéséhez a következő eszközökre és anyagokra lesz szükségünk:

  • Egypólusú kismegszakító: A kiválasztott áramkör terhelésének és a vezetékek terhelhetőségének megfelelő névleges áramú és kioldási karakterisztikájú kismegszakító.
  • DIN sín: A kismegszakító rögzítéséhez szükséges szabványos sín.
  • Egypolusu Kismegszakito Bekotese
  • Sorkapocs: A vezetékek biztonságos és rendezett csatlakoztatásához.
  • Csavarhúzó készlet: A sorkapcsok és a kismegszakító csavarjainak meghúzásához. Különösen fontos a megfelelően szigetelt csavarhúzó használata.
  • Kombinált fogó és/vagy blankoló fogó: A vezetékek szigetelésének eltávolításához és a vezetékek formázásához.
  • Feszültségvizsgáló (fázisceruza vagy multiméter): A feszültségmentesség ellenőrzéséhez. Ez a legfontosabb biztonsági eszköz!
  • Érvéghüvely és krimpelő fogó (ajánlott): A sodrott vezetékek végeinek megerősítéséhez a biztonságosabb csatlakoztatás érdekében.
  • Vezetékek: A bekötendő áramkörnek megfelelő keresztmetszetű és típusú vezetékek (általában réz vezetékek).
  • Kötődoboz (ha szükséges): A vezetékek összekötéséhez a kismegszakító előtt.
  • Címkéző eszköz (pl. feliratozógép vagy filctoll): Az áramkörök azonosításához a kismegszakító szekrényben.
  • Személyi védőfelszerelés: Védőszemüveg és szükség esetén szigetelő kesztyű.

Biztonsági előírások a bekötés előtt

A kismegszakító bekötése előtt feltétlenül tartsa be a következő biztonsági előírásokat a balesetek elkerülése érdekében:

  1. Feszültségmentesítés: A munka megkezdése előtt feltétlenül áramtalanítsa az érintett áramkört a főkapcsoló vagy a megfelelő kismegszakító lekapcsolásával. Ellenőrizze a feszültségmentességet feszültségvizsgálóval!
  2. Szakértelem: Elektromos munkát csak akkor végezzen, ha rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és ismeretekkel. Ha bizonytalan, forduljon villanyszerelő szakemberhez!
  3. Megfelelő eszközök: Használjon megfelelően szigetelt és jó állapotú szerszámokat.
  4. Személyi védelem: Viseljen védőszemüveget a szikrák és egyéb sérülések ellen. Szükség esetén használjon szigetelő kesztyűt.
  5. Egypolusu Kismegszakito Bekotese
  6. Figyelem és körültekintés: Koncentráljon a munkára, ne siessen. A figyelmetlenség súlyos balesetekhez vezethet.
  7. Dokumentáció: Ha rendelkezésre áll, tanulmányozza az elektromos tervrajzokat és a kismegszakító gyártójának bekötési utasításait.
  8. Gyermekek és illetéktelen személyek távoltartása: A munkaterületre ne engedjen illetéktelen személyeket, különösen gyermekeket.

Az egypólusú kismegszakító bekötésének lépései

Kövesse az alábbi lépéseket az egypólusú kismegszakító biztonságos és szakszerű bekötéséhez:

1. A munkahely előkészítése és a feszültségmentesség ellenőrzése

Első lépésként győződjön meg arról, hogy az érintett áramkör feszültségmentes. Kapcsolja le a főkapcsolót vagy a megfelelő kismegszakítót az elosztószekrényben. Ezután ellenőrizze a feszültségmentességet egy megbízható feszültségvizsgálóval (fázisceruza vagy multiméter) a bekötési pontokon. Soha ne hagyja ki ezt a lépést, ez az Ön biztonságának alapja!

2. A kismegszakító rögzítése a DIN sínre

A legtöbb kismegszakító szabványos DIN sínre pattintható fel. Helyezze a kismegszakítót a DIN sín fölé, és enyhe nyomással rögzítse azt a helyére. Győződjön meg arról, hogy a kismegszakító stabilan áll a sínen.

Egypolusu Kismegszakito Bekotese

3. A vezetékek előkészítése

A bekötendő vezetékek végeiről óvatosan távolítsa el a szigetelést egy blankoló fogó segítségével. Ügyeljen arra, hogy ne sértse meg a vezető ereket. A szigetelés eltávolításának hossza általában a sorkapocs méretétől függ (kb. 5-10 mm). Sodrott vezetékek esetén ajánlott érvéghüvelyt használni a vezetékvégek megerősítéséhez és a biztonságosabb csatlakoztatáshoz. A krimpelő fogóval rögzítse az érvéghüvelyt a vezeték végére.

4. A vezetékek bekötése a kismegszakítóba

Az egypólusú kismegszakítónak általában két csatlakozási pontja van: egy a bemeneti (a tápláló oldal) és egy a kimeneti (a fogyasztó felé menő oldal) vezeték számára. A legtöbb kismegszakítón jelölve van a bemeneti és kimeneti oldal (pl. számokkal vagy nyilakkal). A fázisvezetőt (általában barna vagy fekete színű) kösse be a kismegszakító bemeneti oldalára. A kismegszakító kimeneti oldalára kösse be a fogyasztóhoz menő fázisvezetőt. A nulla vezetőt (általában kék színű) és a védőföldelő vezetőt (általában zöld-sárga színű) nem a kismegszakítóba kell kötni, hanem közvetlenül a sorkapocsra vagy a megfelelő földelőpontra.

A vezetékek bekötésekor ügyeljen arra, hogy a vezetékeket teljesen behelyezze a sorkapocsba, és a csavarokat megfelelően meghúzza. A laza kötések túlmelegedéshez és tüzveszélyhez vezethetnek!

5. A vezetékek bekötése a sorkapocsra (nulla és földelés)

A nulla vezetőt és a védőföldelő vezetőt a kismegszakító mellett található sorkapocsra kell bekötni. Ügyeljen a megfelelő sorrendre és a biztonságos rögzítésre. A védőföldelő vezetőt mindig a kijelölt földelő sorkapocsra kösse be.

6. Az áramkör azonosítása és a kismegszakító feliratozása

A bekötés befejezése után azonosítsa az áramkört a kismegszakító szekrényben. Használjon címkéző eszközt (pl. feliratozógépet vagy filctollat) a kismegszakító feliratozásához, feltüntetve, hogy melyik áramkört védi (pl. „Nappali világítás”, „Konyhai konnektor”). Ez megkönnyíti a későbbi karbantartást és hibaelhárítást.

7. A bekötés ellenőrzése

A munka befejezése után gondosan ellenőrizze a bekötéseket. Győződjön meg arról, hogy minden vezeték megfelelően van rögzítve a kismegszakítóban és a sorkapcson, nincsenek-e laza kötések vagy sérült szigetelések.

8. Az áramkör visszakapcsolása és működésének ellenőrzése (szakember által!)

Ezt a lépést csak akkor végezze el, ha rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel! A bekötés ellenőrzése után óv