A Felkarcsont (Humerus): Átfogó Anatómai és Klinikai Tanulmány
A felkarcsont (humerus) a felső végtag egyik legnagyobb és legfontosabb csontja, amely a vállízülettől a könyökízületig terjed. Kulcsszerepet játszik a kar mozgatásában, a súlyok emelésében és a finommotoros készségek kivitelezésében. Ebben a részletes tanulmányban mélyrehatóan feltárjuk a felkarcsont anatómiáját, funkcióit, a hozzá kapcsolódó izmokat, idegeket és ereket, valamint a leggyakoribb sérüléseket és azok kezelési lehetőségeit.
A Felkarcsont Anatómiai Felépítése Részletesen
A felkarcsont egy hosszú csont, amely egy proximális (testhez közelebbi) véget, egy diaphysist (szár) és egy distalis (testtől távolabbi) véget tartalmaz. Mindhárom rész jellegzetes morfológiai struktúrákkal rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a funkcióinak ellátásához.
A Felkarcsont Proximális Vége: A Vállízület Központja
A felkarcsont proximális vége a vállízület alkotásában vesz részt, amely a test egyik legmozgékonyabb ízülete. Főbb alkotóelemei a következők:
A Felkarfej (Caput Humeri): A Gömbölyű Ízületi Felszín
A felkarfej egy sima, gömbölyű felszín, amely a lapocka (scapula) ízületi árkába (cavitas glenoidalis) illeszkedik. Ez a gömb alakú illeszkedés teszi lehetővé a vállízület széles mozgástartományát, beleértve a hajlítást (flexio), feszítést (extensio), távolítást (abductio), közelítést (adductio), befelé forgatást (rotatio interna) és kifelé forgatást (rotatio externa), valamint a körkörös mozgást (circumductio).
A Nagy Gumó (Tuberculum Majus): Izmok Tapadási Pontja
A nagy gumó egy kiemelkedés a felkarfej laterális (oldalsó) részén. Három fontos rotátorköpeny izom tapad itt: a felülülő izom (musculus supraspinatus), az alulülő izom (musculus infraspinatus) és a kis görgeteg izom (musculus teres minor). Ezek az izmok elengedhetetlenek a vállízület stabilitásához és a kar kifelé forgatásához, valamint a távolítás kezdeti szakaszához.
A Kis Gumó (Tuberculum Minus): Egy További Izom Tapadási Hely
A kis gumó a felkarfej anteromedialis (elülső-belső) részén található. Itt tapad a lapocka alatti izom (musculus subscapularis), amely a kar befelé forgatásáért felelős.
A Két Gumó Közötti Barázda (Sulcus Intertubercularis vagy Sulcus Bicipitalis): Az Ín Áthaladási Útvonala
A két gumó közötti barázda egy mélyedés a nagy és a kis gumó között. Ebben a barázdában fut a bicepsz brachii izom hosszú fejének ina (tendó capitis longi musculi bicipitis brachii), amelyet egy kötőszövetes hüvely (vagina tendinis intertubercularis) rögzít. A barázda emellett ereket is tartalmaz.
A Sebészi Nyak (Collum Chirurgicum): Gyakori Törési Pont
A sebészi nyak a felkarfej és a gumók alatt található, és egy gyakori törési hely, különösen idősebb embereknél elesés következtében. A nervus axillaris és a circumflexa humeri posterior erek itt futnak, így a törések károsíthatják ezeket a struktúrákat.
Az Anatómiai Nyak (Collum Anatomicum): A Ízületi Tok Határa
Az anatómiai nyak egy szűkebb rész közvetlenül a felkarfej alatt, amely a vállízület ízületi tokjának a tapadási vonalát jelzi.
A Felkarcsont Diaphysise (Szára): A Fő Tengely
A felkarcsont diaphysise egy hozzávetőlegesen hengeres alakú csonttest, amely proximálisan szélesebb, distálisan pedig kissé laposabbá válik. Számos fontos izom tapadási pontot és ér-ideg képlet átlépési helyet tartalmaz.
A Delta Érdesség (Tuberositas Deltoidea): A Deltaizom Tapadási Pontja
A delta érdesség egy durva felület a diaphysis laterális oldalán, körülbelül a középső harmadában. Itt tapad a deltaizom (musculus deltoideus), amely a kar távolításáért, hajlításáért és feszítéséért felelős.
A Sulcus Nervi Radialis (Spirális Barázda): Az Idegek és Erek Útvonala
A sulcus nervi radialis egy sekély, spirálisan futó barázda a diaphysis hátsó oldalán. Ebben a barázdában halad a nervus radialis (orsócsonti ideg) és a profunda brachii artéria (mély karartéria). A felkarcsont középső harmadának törései veszélyeztethetik ezeket a képleteket, ami a kézfej és az ujjak feszítő izmainak bénulásához (csuklóesés) vezethet.
A Tápláló Foramen (Foramen Nutricium): Az Érbelépési Pont
A tápláló foramen egy apró nyílás a diaphysisen, amelyen keresztül a csontot tápláló erek belépnek a csontvelő üregébe.
A Felkarcsont Distalis Vége: A Könyökízület Alkotórésze
A felkarcsont distalis vége jelentősen kiszélesedik és ellapul, hogy részt vegyen a könyökízület komplex felépítésében. Főbb alkotóelemei a következők:
A Capitulum Humeri (Kis Fejecske): A Radius Ízületi Felszíne
A capitulum humeri egy kerekded, laterális kiemelkedés, amely a singcsont (radius) fejével ízesül. Ez az ízesülés elsősorban a könyök hajlításában és feszítésében, valamint a pronációban és szupinációban (a kéz befelé és kifelé forgatása) játszik szerepet.
A Trochlea Humeri (Henger): Az Ulna Ízületi Felszíne
A trochlea humeri egy orsó alakú, mediális kiemelkedés, amely a könyökcsont (ulna) incisura trochlearis nevű bemélyedésébe illeszkedik. Ez az illeszkedés biztosítja a könyökízület stabilitását és elsősorban a hajlításért és feszítésért felelős.
A Fossa Olecrani: Az Ulna Nyúlványa Számára
A fossa olecrani egy mélyedés a felkarcsont distalis végének hátsó oldalán. Teljes könyökfeszítéskor az ulna olecranon nevű nyúlványa ide illeszkedik.
A Fossa Coronoidea: Az Ulna Nyúlványa Számára (Hajlításkor)
A fossa coronoidea egy mélyedés a felkarcsont distalis végének elülső oldalán. Teljes könyökhajlításkor az ulna processus coronoideus nevű nyúlványa ide illeszkedik.
A Fossa Radialis: A Radius Feje Számára (Hajlításkor)
A fossa radialis egy sekély mélyedés a felkarcsont distalis végének elülső oldalán, laterálisan a fossa coronoidea mellett. Teljes könyökhajlításkor a radius feje ide illeszkedik.
Az Epicondylus Medialis: A Belső Kiemelkedés
Az epicondylus medialis egy nagy, lekerekített kiemelkedés a felkarcsont distalis végének mediális oldalán. Számos alkar hajlító izom és a könyök belső oldalszalagjának (ligamentum collaterale ulnare) eredési pontja.
Az Epicondylus Lateralis: A Külső Kiemelkedés
Az epicondylus lateralis egy kisebb kiemelkedés a felkarcsont distalis végének laterális oldalán. Számos alkar feszítő izom és a könyök külső oldalszalagjának (ligamentum collaterale radiale) eredési pontja.
A Felkarcsont Vérellátása
A felkarcsont gazdag vérellátással rendelkezik, amelyet számos artéria biztosít:
- A circumflexa humeri anterior és posterior artériák: Ezek az artériák a nervus axillarissal együtt futnak a sebészi nyak körül, és a felkarfej és a proximális diaphysis vérellátásában vesznek részt.
- A profunda brachii artéria: Ez az artéria a nervus radialissal együtt halad a sulcus nervi radialisban, és a diaphysis középső és hátsó részének vérellátását biztosítja.
- A collateralis ulnaris superior és inferior artériák: Ezek az artériák a distalis véget és a könyökízületet látják el vérrel.
- A nutricius artéria: Ez az artéria a tápláló foramenen keresztül lép be a csontvelő üregébe, és a diaphysis belső részét táplálja.
A Felkarcsont Idegellátása
A felkarcsontot közvetlenül nem idegek idegzik be, de a körülötte futó idegek kulcsfontosságúak a kar és a kéz funkciói szempontjából. A sérülések során ezek az idegek károsodhatnak:
- A nervus axillaris: A sebészi nyak közelében fut, és a deltaizom és a kis görgeteg izom beidegzéséért, valamint a váll bőrének érző beidegzéséért felelős. A felkarcsont proximális törései veszélyeztethetik.
- A nervus radialis: A sulcus nervi radialisban fut a diaphysis hátsó oldalán, és az alkar és a kéz feszítő izmainak, valamint a kar és az alkar hátsó részének bőrének érző beidegzéséért felelős. A diaphysis törései károsíthatják.
- A nervus medianus: A könyök elülső oldalán halad, és számos alkar hajlító izom és a kéz hüvelykujj felőli oldalának érző beidegzéséért felelős. A distalis törések ritkábban érintik.
- A nervus ulnaris: A könyök mediális oldalán halad (a „vicces csont” mögött), és néhány alkar hajlító izom és a kéz kisujj felőli oldalának érző beidegzéséért felelős. A distalis törések károsíthatják.
- A nervus musculocutaneus: A kar elülső oldalán fut, és a bicepsz brachii, a brachialis és a coracobrachialis izmok beidegzéséért, valamint az alkar laterális oldalának bőrének érző beidegzéséért felelős. Ritkábban sérül a felkarcsont törései során.
A Felkarcsont Funkciói a Mozgásban és a Támogatásban
A felkarcsont létfontosságú szerepet játszik a felső végtag funkcióiban:
- A vállízület alkotása: A proximális vége a lapockával együtt alkotja a vállízületet, amely lehetővé teszi a kar széles körű mozgását.
- A könyökízület alkotása: A distalis vége a singcsonttal és a könyökcsonttal együtt alkotja a könyökízületet, amely a kar hajlításáért és feszítéséért felelős.
- Izmok tapadási pontja: Számos fontos izom tapad a felkarcsont különböző részein, amelyek a váll, a kar és az alkar mozgatásában vesznek részt.
- A kar vázának biztosítása: A felkarcsont a kar fő vázát képezi, amely támaszt nyújt a lágyrészeknek és lehetővé teszi a súlyok emelését és a terhelés elviselését.
- A kar forgásának közvetítése: A felkarcsont lehetővé teszi a kar befelé és kifelé forgását a vállízületben.
A Felkarcsonthoz Kapcsolódó Izmok Részletesen
Számos izom ered vagy tapad a felkarcsonthoz, amelyek a váll, a kar és a könyök mozgásában vesznek részt. Ezeket a következőképpen csoportosíthatjuk:
A Vállízületet Mozgató Izmok, Amelyek a Felkarcsonton Tapadnak
- Musculus Deltoideus (Deltaizom): Ered a kulcscsont (clavicula), a lapocka tövise (spina scapulae) és a lapocka vállcsúcsa (acromion)ról, és a felkarcsont delta érdességén tapad. Felelős a kar távolításáért (abductio), elülső rostjai a hajlításért (flexio) és befelé forgatásért (rotatio interna), hátsó rostjai a feszítésért (extensio) és kifelé forgatásért (rotatio externa).
- Musculus Supraspinatus (Felülülő Izom): Ered a lapocka fossa supraspinata nevű árkából, és a felkarcsont nagy gumóján tapad. Segíti
