Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

A keringető szivattyú csatlakoztatásának mesteri útmutatója a termosztáthoz

A modern otthonok fűtési rendszereinek központi eleme a keringető szivattyú, amely biztosítja a meleg víz egyenletes eloszlását a radiátorokban és a padlófűtés csöveiben. A hatékony működés elengedhetetlen feltétele a szivattyú megfelelő csatlakoztatása a termosztáthoz, amely a rendszer „agyaként” szabályozza a hőmérsékletet és a fűtési ciklusokat. Ez a részletes útmutató lépésről lépésre bemutatja a keringető szivattyú és a termosztát szakszerű bekötésének minden aspektusát, biztosítva ezzel a fűtési rendszer optimális teljesítményét és az energiatakarékos működést.

A keringető szivattyú és a termosztát szerepe a fűtési rendszerben

Mielőtt belevágnánk a bekötés technikai részleteibe, elengedhetetlen megérteni a keringető szivattyú és a termosztát alapvető funkcióit a fűtési rendszerben. A keringető szivattyú feladata a fűtési közeg (általában víz vagy víz-glikol keverék) folyamatos áramoltatása a hőtermelő berendezés (például kazán vagy hőszivattyú) és a hőleadók (radiátorok, padlófűtés) között. Ez a folyamatos áramlás biztosítja a hő egyenletes eloszlását az épületben, megakadályozva a hideg foltok kialakulását és a rendszer túlmelegedését.

A termosztát ezzel szemben a fűtési rendszer szabályozó egysége. Feladata a felhasználó által beállított hőmérsékletérték tartása azáltal, hogy ki- és bekapcsolja a hőtermelő berendezést, illetve közvetlenül vagy közvetve a keringető szivattyút. A modern termosztátok számos fejlett funkcióval rendelkeznek, mint például a programozhatóság, az időzíthetőség, a távoli vezérlés, valamint a különböző fűtési zónák független szabályozása. A termosztát pontos működése kulcsfontosságú a komfortérzet szempontjából, valamint az energiafogyasztás optimalizálásában.

A keringető szivattyú típusai és jellemzői

A piacon számos különböző típusú keringető szivattyú érhető el, amelyek mindegyike más-más fűtési rendszer igényeihez igazodik. A leggyakoribb típusok közé tartoznak a szabályozatlan és a szabályozott szivattyúk. A szabályozatlan szivattyúk állandó fordulatszámon működnek, míg a szabályozott szivattyúk képesek a rendszer pillanatnyi igényeihez igazítani a fordulatszámukat, ezáltal jelentős energiamegtakarítást eredményezve.

Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

A szabályozott szivattyúk között megkülönböztethetünk nyomáskülönbség-szabályozott, arányos nyomás-szabályozott és állandó nyomás-szabályozott típusokat. A nyomáskülönbség-szabályozott szivattyúk a rendszer két pontja közötti nyomáskülönbséget tartják állandó értéken, míg az arányos nyomás-szabályozott szivattyúk a térfogatáram növekedésével arányosan növelik a nyomást. Az állandó nyomás-szabályozott szivattyúk pedig a beállított nyomásértéket tartják állandóan, függetlenül a térfogatáramtól.

A szivattyú kiválasztásakor figyelembe kell venni a fűtési rendszer jellemzőit, mint például a hőigényt, a csővezetékrendszer ellenállását és a hőleadók típusát. A nem megfelelő méretű vagy típusú szivattyú alul- vagy túlfűtést okozhat, növelheti az energiafogyasztást és a rendszer zajszintjét.

A termosztátok különböző fajtái és működési elvei

A termosztátok széles választéka áll rendelkezésre, a legegyszerűbb bimetálos termosztátoktól a legmodernebb okos termosztátokig. A bimetálos termosztátok egy hőre érzékeny bimetál csík elhajlásának elvén működnek, amely egy mechanikus kapcsolót működtet. Ezek a termosztátok egyszerűek és megbízhatóak, de kevésbé pontosak és nem rendelkeznek programozási lehetőséggel.

Az elektronikus termosztátok pontosabb hőmérséklet-szabályozást tesznek lehetővé digitális érzékelők és elektronikus áramkörök segítségével. Sok elektronikus termosztát rendelkezik programozási funkciókkal, amelyek lehetővé teszik a fűtési ciklusok előre beállított időpontokban történő automatikus vezérlését, ezzel is hozzájárulva az energiatakarékossághoz.

Az okos termosztátok a legfejlettebb megoldást képviselik. Wi-Fi kapcsolaton keresztül csatlakoznak az internethez, lehetővé téve a távoli vezérlést okostelefonról vagy táblagépről. Emellett gyakran rendelkeznek olyan intelligens funkciókkal, mint a tanulási algoritmusok, amelyek optimalizálják a fűtési beállításokat a felhasználói szokások és a külső hőmérséklet alapján. Egyes okos termosztátok integrálhatók más okosotthon-rendszerekkel is.

A termosztát kiválasztásakor figyelembe kell venni a fűtési rendszer típusát, a szabályozási igényeket és a felhasználói preferenciákat. Egy jól megválasztott termosztát jelentősen javíthatja a fűtési rendszer hatékonyságát és a komfortérzetet.

A keringető szivattyú és a termosztát bekötésének előkészítése

A keringető szivattyú és a termosztát bekötése előtt gondos előkészületekre van szükség a biztonság és a sikeres telepítés érdekében. Az alábbi lépéseket kell követni:

Biztonsági előírások és óvintézkedések

A fűtési rendszer elektromos és hidraulikus elemeivel végzett munkák potenciális veszélyeket rejtenek magukban, ezért elengedhetetlen a megfelelő biztonsági előírások betartása. Mindenekelőtt győződjön meg arról, hogy a fűtési rendszer áramtalanítva van. Kapcsolja ki a megfelelő megszakítókat a biztosítéktáblán, és ellenőrizze feszültségmérővel, hogy valóban nincs áram alatt a munkaterület.

Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

A hidraulikus rendszerrel végzett munkák során számítani kell a fűtési közeg szivárgására. Készítsen elő törlőruhát és megfelelő edényt a kifolyó víz felfogására. Ha nem biztos a dolgában, vagy ha bonyolultabb bekötési feladattal áll szemben, forduljon szakemberhez.

A szükséges eszközök és anyagok listája

A sikeres bekötéshez a következő eszközök és anyagok szükségesek:

  • Csavarhúzók (különböző méretek és típusok)
  • Fogók (laposfogó, kombinált fogó, kábelcsupaszító fogó)
  • Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu
  • Vízpumpafogó vagy állítható villáskulcs
  • Feszültségmérő
  • Forrasztópáka és ón (ha szükséges)
  • Kötődoboz vagy sorkapocs
  • Vezetékek (a bekötéshez szükséges típusú és hosszúságú)
  • Érvéghüvelyek (a vezetékek biztonságos csatlakoztatásához)
  • Csavarok és rögzítőelemek
  • Tömítőanyag (például teflonszalag vagy kenderkóc)
  • Szintező
  • Mérőszalag
  • Ceruza vagy jelölő
  • Védőszemüveg
  • Munkakesztyű

Győződjön meg arról, hogy minden szükséges eszköz és anyag rendelkezésre áll, mielőtt elkezdené a munkát.

Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

A bekötési rajzok és a gyártói dokumentáció áttekintése

Minden keringető szivattyúhoz és termosztáthoz mellékelnek egy bekötési rajzot és egy gyártói dokumentációt. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a készülék specifikációit, a bekötési sémákat és a fontos biztonsági előírásokat. A bekötés megkezdése előtt alaposan tanulmányozza át ezeket a dokumentumokat. Különös figyelmet fordítson a csatlakozási pontokra, a polaritásra (ha van), valamint a maximális terhelhetőségre.

Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

Ha nem egyértelműek a rajzok vagy a leírások, ne kísérletezzen a bekötéssel. Keressen további információkat a gyártó weboldalán vagy forduljon a műszaki ügyfélszolgálathoz.

A keringető szivattyú és a termosztát helyének előkészítése

A keringető szivattyút általában a kazán közelében vagy a fűtési rendszer egy központi pontján helyezik el. A szivattyú beépítésekor ügyelni kell a megfelelő irányításra (a nyíl a víz áramlási irányát mutatja), a vízszintes tengelyhelyzetre (a légtelenítés megkönnyítése érdekében) és a hozzáférhetőségre (karbantartás és javítás céljából). A szivattyút stabilan kell rögzíteni a csővezetékhez, minimalizálva a vibrációt és a zajt.

A termosztátot általában egy olyan helyiségben helyezik el, amely reprezentatív a fűtendő terület hőmérsékletére nézve. Kerülje a közvetlen napfényt, a huzatot és a hőforrások (például radiátorok, kandallók) közelségét, mivel ezek befolyásolhatják a termosztát pontosságát. A termosztátot a falon, körülbelül 1,5 méter magasságban szokás rögzíteni.

A keringető szivattyú elektromos bekötése

A keringető szivattyú elektromos bekötése általában a tápfeszültség csatlakoztatását és a vezérlőjel fogadását jelenti a termosztáttól vagy a kazán vezérlőegységétől. A bekötés pontos módja a szivattyú típusától és a fűtési rendszer konfigurációjától függ.

A tápfeszültség csatlakoztatása

A keringető szivattyú tápfeszültségét a hálózati elektromos hálózatról kell biztosítani. A legtöbb háztartási keringető szivattyú 230V AC feszültséggel működik. A bekötést mindig áramtalanított állapotban végezze el!

A szivattyún található csatlakozódobozban vagy sorkapcson megtalálhatók a tápfeszültség csatlakozási pontjai. Általában jelölések vagy színek jelzik a fázisvezetőt (L), a nullavezetőt (N) és a védőföldelést (PE vagy zöld-sárga vezeték). A vezetékeket a megfelelő sorkapcsokba kell rögzíteni, ügyelve a szoros és biztonságos csatlakozásra. Használjon érvéghüvelyeket a sodrott vezetékekhez a megbízhatóbb érintkezés érdekében.

Fontos, hogy a szivattyú tápellátása megfelelően legyen biztosítva a biztosítéktáblán. A szivattyú névleges áramfelvételének megfelelő méretű biztosítékot kell használni a túláramvédelem érdekében.

A vezérlőjel bekötése a termosztátról

A termosztát feladata, hogy a beállított hőmérséklet elérésekor vagy az időzített program szerint jelet küldjön a keringető szivattyúnak a be- vagy kikapcsoláshoz. A vezérlőjel bekötésének módja a termosztát és a szivattyú típusától függ.

Egyszerűbb esetekben a termosztát egy potenciálmentes kapcsolóként működik, amely egy áramkört zár vagy nyit a szivattyú vezérlő bemeneténél. A termosztát kimeneti kapcsaira csatlakoztatott vezetékeket a szivattyú vezérlő bemeneti kapcsaira kell kötni. A potenciálmentes kapcsoló azt jelenti, hogy a termosztát nem ad ki saját feszültséget, hanem csak egy meglévő áramkört szakít meg vagy zár.

Más esetekben a termosztát egy feszültségkimenetet biztosít a szivattyú számára. Ebben az esetben a termosztát kimeneti feszültségének meg kell egyeznie a szivattyú vezérlő bemenetének feszültségével (általában 230V AC vagy 24V AC/DC). A bekötés során ügyelni kell a polaritásra, ha a vezérlőjel egyenáramú.

A bekötési rajzok és a gyártói dokumentációk részletesen bemutatják a vezérlőjel csatlakoztatásának pontos módját. Kövesse ezeket az utasításokat a helyes bekötés érdekében.

Speciális esetek: PWM vezérlés, 0-10V vezérlés

Modern fűtési rendszerekben gyakran alkalmaznak PWM (Pulse Width Modulation) vagy 0-10V vezérlést a keringető szivattyú fordulatszámának finomhangolására. A PWM vezérlés egy impulzusszélesség-modulált jelet használ a szivattyú fordulatszámának szabályozására. A jel kitöltési tényezője (a magas jel aránya az impulzus periódusához képest) határozza meg a szivattyú sebességét.

Csotermosztat Bekotese Keringeto Szivattyu

A 0-10V vezérlés egy analóg feszültségjelet használ a fordulatszám szabályozására. A 0V a minimális, a 10V a maximális fordulatszámnak felel meg. Az ilyen típusú vezérléshez speciális termosztátra vagy kazánvezérlőre van szükség, amely képes ilyen jelek kibocsátására.

A PWM vagy 0-10V vezérléssel rendelkező szivattyúk bekötése eltér a hagyományos be-ki kapcsolástól. A gyártói dokumentáció részletesen leírja a vezérlőjel bekötésének módját és a szükséges csatlakoz

Bugyborekol A Radiator

Miért Bugybórekol a Radiátor? A Levegő Felhalmozódásának Mélyreható Okai

Bugyborekol A Radiator

A radiátorok bugybórekolása egy gyakori, ám annál zavaróbb jelenség, amely a fűtési rendszer hatékonyságát is jelentősen befolyásolhatja. Ahhoz, hogy megértsük, miért is hallhatjuk ezt a kellemetlen hangot, mélyebbre kell ásnunk a fűtési rendszerek működésének rejtelmeibe. A bugybórekolás legfőbb oka a levegő felhalmozódása a radiátorokban. Ez a levegő többféle módon is bekerülhet a zárt rendszerbe, és jelenléte számos problémához vezethet.

A Levegő Bejutásának Lehetséges Útvonalai a Fűtési Rendszerbe

  • A rendszer feltöltésekor: Amikor a fűtési rendszert vízzel töltik fel, elkerülhetetlenül marad benne némi levegő. Bár a legtöbb modern rendszer rendelkezik automatikus légtelenítő szelepekkel, előfordulhat, hogy ezek nem működnek tökéletesen, vagy a levegő bizonyos részeken reked meg.
  • A vízben oldott gázok: A csapvíz, amellyel a fűtési rendszereket feltöltik, oldott gázokat tartalmaz, köztük levegőt is. A rendszer felmelegedésekor ezek a gázok kiválhatnak az oldatból, és buborékokat képezhetnek, amelyek aztán a radiátorok legmagasabb pontjain gyűlnek össze.
  • Szivárgások a rendszerben: Apró, néha alig észrevehető szivárgások a csöveken, a csatlakozásoknál vagy a radiátorokon keresztül levegőt szívhatnak be a rendszerbe, különösen akkor, ha a rendszerben negatív nyomás alakul ki a lehűlés során.
  • A keringető szivattyú működése: A keringető szivattyú turbulenciát okozhat a víz áramlásában, ami szintén hozzájárulhat a levegő buborékok képződéséhez és szétterjedéséhez a rendszerben.
  • Korrózió: A fűtési rendszerben lévő fém alkatrészek korrodálhatnak, és ez a folyamat hidrogéngáz képződésével járhat, ami szintén hozzájárul a levegő felhalmozódásához.
  • Nem megfelelő karbantartás: A rendszeres karbantartás elmulasztása, például a szűrők tisztításának vagy a vízszint ellenőrzésének hiánya, szintén kedvezhet a levegő felhalmozódásának.
  • Bugyborekol A Radiator

A Levegő Felhalmozódásának Következményei a Fűtési Rendszer Működésére

A radiátorokban felgyülemlett levegő nem csupán kellemetlen zajokat okoz, hanem a fűtési rendszer hatékonyságát is jelentősen rontja. Ennek több oka is van:

  • Csökkent hőleadás: A levegő sokkal rosszabb hővezető, mint a víz. Ha a radiátor egy része levegővel van tele, az a rész nem fog megfelelően felmelegedni, így a szoba fűtése kevésbé lesz hatékony. Ez azt jelenti, hogy a fűtési rendszernek többet kell dolgoznia a kívánt hőmérséklet eléréséhez, ami magasabb energiafogyasztáshoz és költségekhez vezet.
  • Egyenetlen fűtés: A levegő a radiátorok legmagasabb pontjain gyűlik össze, ami azt eredményezheti, hogy a radiátor felső része hideg marad, míg az alsó része meleg. Ez egyenetlen hőeloszlást okoz a helyiségben, ami csökkenti a komfortérzetet.
  • Korrózió veszélye: A levegő, különösen az oxigén, elősegítheti a fűtési rendszer fém alkatrészeinek korrózióját. A korrózió idővel károsíthatja a radiátorokat, a csöveket és más alkatrészeket, ami szivárgásokhoz és költséges javításokhoz vezethet.
  • A keringető szivattyú terhelése: A levegőbuborékok akadályozhatják a víz áramlását a rendszerben, ami megnöveli a keringető szivattyú terhelését. Ez nemcsak a szivattyú élettartamát csökkentheti, hanem zajosabb működéshez és energiafogyasztás növekedéséhez is vezethet.
  • A rendszer hatékonyságának csökkenése: Összességében a levegő felhalmozódása csökkenti a fűtési rendszer általános hatékonyságát, ami magasabb fűtésszámlákban és alacsonyabb komfortszintben nyilvánul meg.

A Bugybórekolás Diagnosztizálása: Mikor Gyanakodjunk Levegőre a Rendszerben?

A radiátorok bugybórekolása egyértelmű jel lehet a levegő jelenlétére a fűtési rendszerben, de nem az egyetlen. Fontos, hogy figyeljünk más árulkodó jelekre is, amelyek megerősíthetik a gyanúnkat:

    Bugyborekol A Radiator
  • Hideg radiátor felső rész: Ha a radiátor alja meleg, de a teteje hideg vagy csak langyos, az szinte biztosan levegő felhalmozódására utal a radiátor felső részében. A levegő megakadályozza a meleg víz áramlását a radiátor teljes felületén.
  • Bugyborekol A Radiator
  • Zajos működés: A bugybórekoláson kívül más zajok is jelezhetik a levegő jelenlétét, például csörgő, csobogó vagy sziszegő hangok a radiátorokból vagy a csövekből. Ezek a hangok a levegőbuborékok mozgásának és a víz áramlásának kölcsönhatásából adódnak.
  • Egyenetlen hőmérséklet a helyiségekben: Ha egyes helyiségek nehezebben melegszenek fel, mint mások, annak egyik oka lehet a levegő felhalmozódása az adott helyiség radiátoraiban, ami csökkenti a hőleadást.
  • A fűtési rendszer lassabb felfűtése: Ha a fűtési rendszer a megszokottnál lassabban éri el a beállított hőmérsékletet, az szintén utalhat a levegő jelenlétére, ami akadályozza a hatékony hőcserét.
  • A keringető szivattyú furcsa hangjai: A levegő a keringető szivattyú működését is befolyásolhatja, ami rendellenes zajokat, például búgó vagy kattogó hangokat okozhat.
  • A nyomás ingadozása a rendszerben: Bár a nyomásingadozásnak sok oka lehet, a levegő jelenléte is hozzájárulhat a rendszer nyomásának instabilitásához.

Ha a fenti tünetek közül többet is tapasztalunk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a radiátorok légtelenítése szükséges.

A Radiátor Légtelenítésének Lépései: Szakszerű Útmutató a Csendes és Hatékony Fűtésért

A radiátorok légtelenítése egy viszonylag egyszerű folyamat, amelyet a legtöbb háztartásban saját kezűleg is el lehet végezni. Azonban fontos, hogy körültekintően járjunk el, és kövessük a megfelelő lépéseket a sérülések és a hatékony légtelenítés érdekében.

Szükséges Eszközök a Légtelenítéshez

  • Légtelenítő kulcs: Ez egy speciális kulcs, amely illeszkedik a radiátor légtelenítő szelepéhez. Általában a barkácsboltokban vagy a fűtésszerelvényeket árusító üzletekben szerezhető be. Egyes radiátorokhoz laposfejű csavarhúzó is használható.
  • Egy kis edény vagy rongy: A légtelenítés során némi víz távozhat a radiátorból, ezért érdemes egy edényt vagy rongyot a szelep alá helyezni, hogy felfogjuk a vizet és megakadályozzuk a padló vagy a fal szennyeződését.
  • Kéztörlő vagy papírtörlő: A kifröccsenő víz letörléséhez.
  • Bugyborekol A Radiator

A Légtelenítés Lépésről Lépésre

    Bugyborekol A Radiator
  1. Kapcsoljuk ki a fűtést: Mielőtt elkezdenénk a légtelenítést, fontos, hogy a fűtési rendszer le legyen állítva. Ez megakadályozza, hogy a keringető szivattyú tovább nyomja a vizet és a levegőt a rendszerben, és biztosítja, hogy a levegő a radiátorok legmagasabb pontjain gyűljön össze. Várjunk néhány percet, amíg a radiátorok kissé lehűlnek.
  2. Kezdjük a legalsó szinten lévő radiátorokkal: Ha többszintes házban lakunk, érdemes a légtelenítést a legalsó szinten lévő radiátorokkal kezdeni, és fokozatosan haladni felfelé. A levegő természetesen felfelé száll, így a felsőbb szinteken lévő radiátorokban valószínűleg több levegő gyűlik össze.
  3. Keressük meg a légtelenítő szelepet: A légtelenítő szelep általában a radiátor egyik oldalán, a tetején található. Egy kis, négyszögletes vagy hatszögletű csatlakozó, amelybe a légtelenítő kulcs illeszkedik. Egyes modern radiátorokon automata légtelenítő is lehet, de a manuális légtelenítés továbbra is szükséges lehet.
  4. Helyezzük az edényt vagy a rongyot a szelep alá: Ez felfogja a kifolyó vizet.
  5. Illesszük a légtelenítő kulcsot a szelepbe: Óvatosan helyezzük be a kulcsot a szelep nyílásába.
  6. Lassan fordítsuk el a kulcsot: Forgassuk el a kulcsot óvatosan az óramutató járásával ellentétes irányba. Ne forgassuk túl erősen, mert a szelep megsérülhet. Egy negyed vagy fél fordulat általában elegendő.
  7. Engedjük ki a levegőt: Amikor elfordítjuk a szelepet, sziszegő hangot kell hallanunk, ahogy a levegő távozik. Tartsa a kulcsot ebben a pozícióban, amíg a sziszegés megszűnik, és víz kezd folyni a szelepből.
  8. Zárjuk el a szelepet: Amint folyamatosan víz kezd folyni, forgassa vissza a kulcsot az óramutató járásával megegyező irányba, amíg meg nem szorul. Ne húzza túl, mert a szelep megsérülhet.
  9. Töröljük le a kifolyt vizet: Használjon kéztörlőt vagy papírtörlőt a kifröccsenő víz letörléséhez.
  10. Ismételjük meg a folyamatot az összes radiátoron: Haladjunk végig az összes radiátoron a lakásban, a legalsó szintről a legfelső felé.
  11. Ellenőrizzük a fűtési rendszer nyomását: A légtelenítés során némi víz távozik a rendszerből, ami csökkentheti a nyomást. Ellenőrizzük a fűtési kazán nyomásmérőjét, és ha szükséges, töltsük fel a rendszert a megfelelő nyomásra a kazán használati útmutatója szerint.
  12. Indítsuk újra a fűtést: Miután az összes radiátort légtelenítettük és a nyomást ellenőriztük, újra bekapcsolhatjuk a fűtést.
  13. Ellenőrizzük a radiátorokat: Néhány óra elteltével ellenőrizzük újra a radiátorokat, hogy nem bugybórekolnak-e még, és hogy egyenletesen melegszenek-e. Ha szükséges, ismételjük meg a légtelenítési folyamatot.

Tippek a Hatékony Légtelenítéshez

  • Legyünk türelmesek: A levegő távozása eltarthat egy ideig, különösen, ha sok levegő gyűlt össze a rendszerben.
  • Óvatosan járjunk el a szeleppel: Ne erőltessük a kulcsot, és ne forgassuk túl a szelepet.
  • Használjunk megfelelő méretű edényt: Ügyeljünk arra, hogy az edény elég nagy legyen a kifolyó víz felfogásához.
  • Ha nem boldogulunk, kérjünk szakértői segítséget: Ha bizonytalanok vagyunk a folyamatban, vagy ha a bugybórekolás a légtelenítés után is fennáll, forduljunk fűtésszerelőhöz.

A Bugybórekolás Megelőzése: Tippek a Fűtési Rendszer Karbantartásához

A rendszeres karbantartással jelentősen csökkenthetjük a levegő felhalmozódásának kockázatát és biztosíthatjuk a fűtési rendszer hatékony és zajtalan működését.

Megelőző Karbantartási Tevékenységek

  • Rendszeres légtelenítés: Még akkor is érdemes évente legalább egyszer, a fűtési szezon kezdete előtt elvégezni a radiátorok légtelenítését, ha nem tapasztalunk bugybórekolást. Ez megelőzheti a nagyobb mennyiségű levegő felhalmozódását.
  • A fűtési rendszer nyomásának ellenőrzése: